REFERENCIÁK

KÜLÖNBÖZÜ VEGETÁCIÓS INDEXEK

A vegetációs indexek a növényzet spektrális (fényvisszaverési) tulajdonságaira épülő, több hullámhosszt kombináló mutatók. Segítségükkel számszerűsíthető a növényzet állapota, sűrűsége és vitalitása anélkül, hogy közvetlen terepi mérésekre lenne szükség. Erdészeti alkalmazásban különösen fontosak, mert lehetővé teszik nagy kiterjedésű területek egységes, ismételhető és idősorosan összehasonlítható vizsgálatát, így támogatják a károsodások korai felismerését és az állományok állapotának nyomon követését. A DualWing Forestry által alkalmazott drón a klasszikus, látható (RGB) tartományban felvételező kamerarendszer mellett négy különböző sávban is képes felvételek készítésére (zöld, vörös, vörösél és közeli infravörös), amelyekből számos vegetációs index vezethető le. Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt az NDVI, de sok más index, mint például a GNDVI, az NDRE és az LCI jelentőssége sem alábecsülendő.

NDVI

Mire használható?

Vegetációborítottság és általános vitalitás vizsgálata
Károsodott területek (aszály, széldöntés, tarvágás) lehatárolása
Idősoros változáskövetés

Erdészeti előnyök:

Gyors, robusztus, könnyen számítható
Nagy területek áttekintő elemzésére ideális
Alaprétegként jól használható további vizsgálatokhoz

GNDVI

Mire használható?

Klorofilltartalom becslése
Korai stressz (aszály, tápanyaghiány) kimutatása
Fiatal állományok vizsgálata

Erdészeti előnyök:

Érzékenyebb a fiziológiai változásokra, mint az NDVI
Korábban jelzi a problémákat
Regeneráció és fiatal erdők monitorozására különösen alkalmas

NDRE

Mire használható?

Sűrű, zárt lombkorona elemzése
Rejtett stressz detektálása
Klorofill- és nitrogénállapot vizsgálata

Erdészeti előnyök:

Nem telítődik olyan gyorsan, mint az NDVI
Érzékeny a finom lombkorona-változásokra
Hatékony korai jelző stressz és károsodás esetén

LCI

Mire használható?

Klorofilltartalom részletes becslése
Korai stressz és degradáció kimutatása
Finom állapotkülönbségek feltárása

Erdészeti előnyök:

Nagyon érzékeny a lombkorona fiziológiai állapotára
Precízebb elemzést tesz lehetővé zárt állományban is
Jól alkalmazható részletes monitoring és kutatási célokra

LOMBOS ÁLLAPOTÚ FELMÉRÉSEK

A lombos állapotban végzett drónos felvételezés során nagy felbontású légifelvételek alapján részletes, háromdimenziós pontfelhőt és felszínmodellt állítunk elő, amely a lombkorona szerkezetét nagy pontossággal reprezentálja. A modell lehetővé teszi az erdőállomány szerkezeti jellemzőinek közvetlen, térbeli alapú vizsgálatát.

A feldolgozás során – a korábban előállított domborzatmodell felhasználásával – meghatározható a fák tényleges magassága. A felszínmodell és a domborzatmodell különbségeként számított lombkoronamagasság megbízható alapot ad az állomány magassági viszonyainak elemzéséhez.

A nagy részletességű modell alapján az egyesfákhoz köthető koronavetületek is lehatárolhatók, amelyek segítségével vizsgálható az állomány térbeli elrendeződése, valamint meghatározható a záródás mértéke.

A távérzékelt adatok földi referenciamérésekkel történő összekapcsolásával lehetőség nyílik fatérfogat közvetett becslésére is. A magassági és koronaméret-paraméterek statisztikai kapcsolatba hozhatók a terepi mintákból származó törzsadatokkal, így az állomány szintjén megbízható mennyiségi becslések készíthetők.

Ez a módszer különösen idősödő és idős állományokban alkalmazható megnyugtató pontossággal, ahol a lombkorona már jól elkülönül, és az egyesfák szerkezete megbízhatóan azonosítható.

LOMBTALAN ÁLLAPOTÚ FELMÉRÉSEK

A felmérés során drónnal készített, nagy átfedésű légifelvételekből fotogrammetriai feldolgozással nagy sűrűségű pontfelhőt állítunk elő, amely részletesen leírja az erdőállomány és a felszín térbeli szerkezetét. Az így kapott pontfelhő tartalmazza mind a lombkoronát és a törzseket, mind a terepfelszínt, lehetőséget adva komplex erdészeti elemzések elvégzésére.

A feldolgozás következő lépéseként a növényzet és a terep elkülönítésével nagy pontosságú domborzatmodellt hozunk létre. Ez kulcsfontosságú az erdészeti alkalmazások szempontjából, mivel a terepfelszín ismeretében meghatározható a fák tényleges magassága. A lomboronamodell és a domborzatmodell különbsége alapján megbízható famagasságadatok nyerhetők, amelyek alapot biztosítanak térfogat-, biomassza- és növekedési vizsgálatokhoz.

A nagy felbontású pontfelhő nemcsak a magassági viszonyok elemzésére alkalmas: megfelelő módszerekkel az egyes fák pozíciója is meghatározható, így lehetőség nyílik a törzsszám becslésére és az állományszerkezet részletes vizsgálatára. Ez különösen hasznos erdőleltározási, erdőfelújítási vagy monitoring feladatok esetén.

FAANYAG TELEPHELY FELMÉRÉS

A felmérések során drónnal készített, nagy átfedésű légifelvételek feldolgozásával nagy sűrűségű pontfelhőt állítunk elő, amely részletesen leírja a vizsgált terület és a faanyag-rakatok térbeli szerkezetét. Az így előállított adatok lehetővé teszik a sarangolt faanyag geometriai jellemzését, valamint a felszín pontos leképezését.

A feldolgozás során előállított felszínmodellek alapján meghatározhatók a rakatok magassági viszonyai és térbeli kiterjedése. Ez kulcsfontosságú a faanyagkészlet geometriai alapú mennyiségi meghatározásában, mivel a módszer a rakatok térbeli leírására épül.

A módszertan részletes bemutatását és tudományos megalapozását Fekete (2025) diplomamunka tartalmazza , amely a korszerű drónalapú felmérések erdészeti alkalmazhatóságát vizsgálja.